Soltvadkert
Soltvadkert | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskőrösi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 6230 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6980 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 68,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 108,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Soltvadkert weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Soltvadkert témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Soltvadkert város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik, Kiskőröstől közúton 13 kilométerre délkeletre, Kiskunhalastól 20 kilométerre északnyugatra, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől pedig mintegy 45 kilométerre délnyugatra.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúti megközelítés tekintetében kifejezetten kedvező helyen fekszik, mivel a központjában keresztezi egymást a Duna–Tisza köze két nagy forgalmú főútja, az 53-as és 54-es főút; ezek révén a térség szinte minden nagyobb városa felől könnyen elérhető. Kiskunmajsa, és azon keresztül Szeged térségével az 5405-ös út köti össze.
Vonattal a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon érhető el; Soltvadkert vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Története[szerkesztés]
A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.
Az 1426—1508. években említik az oklevelek. 1426-ban a Vadkerti, 1493—1504-ben a Vadkerti Sulyok család volt itt birtokos. 1504-ben a Simon család is Vadkerti előnévvel szerepel.[3]
A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János, majd a miskolci Patay család, 1674-ben a halasi Tegzes család tulajdona volt. 1690-ben még elhagyott helyként írták össze.[3]
A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.
Leírás a településről a 18. század végén:
"VADKERT: Magyar, és német falu Pest Várm. földes Ura B. Orczy Uraság, lakosai katolikusok, reformátusok, és evangelikusok, fekszik Ketskeméthez 6, Kis Kőröshöz 1, Keczelhez 1 1/2 mértföldnyire; határja homokos, 3 nyomásbéli, kétszeres búzát, rozsot, zabot terem, sok helyen a’ folyó homok hegyek sóska bokrokkal tellyesek; erdeje kevés, szőleji meglehetősek; szarvas marhákat, és spanyol közönséges juhokat tenyésztetnek, lovakat magok szükségeikre jókat nevelnek; postája is van." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A szocializmus alatt szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből.
Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen műanyagfeldolgozásra létesültek modern üzemek. Sajnos a Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös „aranyháromszög” ekkor a borhamisításról is nevezetessé vált.
A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja. (Lásd még: Kunsági borvidék.)
A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.
A városban az infrastruktúra 100%-ban kiépült, amely a 35 km-re levő M5-ös autópályával kiváló lehetőség a beruházóknak.
A Vadkerti-tó mellett feltárt termálvíz hasznosítása a közeljövő feladata lesz.
Soltvadkert 1950-ig Pest- Pilis- Solt- Kiskun megyéhez tartozott. Utána Bács-Kiskun (vár)megyéhez, ezen belül a kiskőrösi járáshoz. .
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Berkecz László (független)[4]
- 1994–1998: Berkecz László (független)[5]
- 1998–2002: Berkecz László (független)[6]
- 2002–2006: Berkecz László (független)[7]
- 2006–2010: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP-Magosz)[8]
- 2010–2014: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
- 2024– :
Népesség[szerkesztés]
Lakosok száma | 7487 | 7510 | 7484 | 7405 | 7372 | 7342 | 7168 | 7022 | 6980 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,4%, református 11%, evangélikus 25,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (16,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,6% németnek, 0,5% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,5% volt római katolikus, 20,3% evangélikus, 9,5% református, 0,3% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 4,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Soltvadkert_l%C3%A9gifot%C3%B3.jpg/250px-Soltvadkert_l%C3%A9gifot%C3%B3.jpg)
- Műemlékek: Református templom (barokk, 1794), evangélikus templom (klasszicista, 1837), a római katolikus Szent Kereszt (Lukács) kápolna (klasszicista, 1847).
- Katolikus templom (1908)
- Baptista Imaház (1911)
- Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény
- Motormúzeum
- Gyöngyház Kulturális Központ[halott link]
- Mozi[halott link]
- Szent Korona Cukrászda
Rendezvények, idegenforgalom[szerkesztés]
- Az üdülőszezonban tartott rendezvényeket – horgászverseny, országos motoros találkozó, bor- és sörfesztivál – több tízezren látogatják.
- A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye a hagyományos, kétévente, szeptember közepén megrendezésre kerülő Szüreti Fesztivál, amely rengeteg kulturális és sportprogrammal várja a látogatókat. Találhatunk itt borutcát, kirakodóvásárt és megismerkedhetünk a szőlő műveléséhez kapcsolódó szokásokkal. A fagylalt és a bor fővárosa igazi alföldi szeretettel várja a vendégeit minden évben. Az eseményt a hagyományos szüreti felvonulás zárja.[14]
- A város határában található a Vadkerti-tó már a múlt század elejétől is kedvelt fürdőhely, több mint 50 hektáros vízfelülettel és környezettel szolgálja az üdülők, horgászok és vízi sportok kedvelőinek kényelmét.
- Bor- gasztronap: Soltvadkerten „A Barátság és a jó kapcsolatok jegyében” rendezik a grill és tárcsás ételek főzőversenyét. A programot zenészek, táncosok, helyi termékek bemutatója és kézműves vásár színesíti, amelyen bemutatkoznak a környező települések is. A rendezvény népszerű eleme a közös koccintás, melyhez a város biztosítja a hazavihető, díszített borospoharat.[15]
- Sörfesztivál: Nyár közepén, júliusban rendezik a megújuló Vadkerti-tó partján a Sörfesztivált, amely a felnőttek mellett a gyerekeknek is izgalmas programokat nyújt, így a családok is tartalmas hétvégét tudnak eltölteni a sekély vizű, homokos strandon.[16]
Soltvadkert, a bor és fagylalt fővárosa[szerkesztés]
Szent Korona Cukrászda[szerkesztés]
A Szervánszky család által üzemeltetett cukrászda múzeumként és irodalmi kávéházként is funkcionál. A Szent Korona Cukrászda 2005-ben elnyerte az Év Cukrászdája címet, Szervánszky László mestercukrászt pedig 2006-ban lovaggá ütötték.
Soltvadkerti borok[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/01_Sz%C3%BCret.jpg/220px-01_Sz%C3%BCret.jpg)
A Kunsági Borvidék, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke ad otthont Soltvadkert két neves családi borászatának, a Frittmann Borháznak (Év Borásza, Év pincészete díj) és a Font Borászatnak. Mindkét borászat a legrangosabb világversenyekről hoz el arany és ezüst minősítéseket (VinAgora, Cannes-i Nemzetközi Rosé Borverseny, Sommelie Wine Awards).
Az elmúlt évek kitartó munkájának, szakmai fejlődésének és a fejlesztéseknek is köszönhetően korszerű technológiákkal és impozáns kóstolótermek állnak rendelkezésre a családi borászatokban, ahol generációk óta foglalkoznak borkészítéssel.
A Soltvadkerti Hegyközség – amely az ország legnagyobb hegyközsége - területén fekszik az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó ültetvénye és második Cserszegi fűszeres ültetvénye. Az Ezerjó egy magyar történelmi fehérbort adó szőlőfajta. Az Ezerjó a Kunsági borvidéken Soltvadkert térségében vált meghatározó fajtává.
A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják.
Az ezerjó az egész Kárpát-medencében ismert, de Magyarországon a legelterjedtebb. Ha a kadarkát is beleszámítjuk, akkor az ezerjó a negyedik legjobban elterjedt fajta a 20. század második felében.
Pálinkaházak[szerkesztés]
Bács-Kiskun vármegye a mézédes gyümölcsök és a belőlük készülő kiváló párlatok hazája. A generációról generációra öröklődő tudás teszi a pálinkát igazi hungaricummá. Soltvadkerten a Schiszler Pálinka és a Szekeres Pálinka készítői is nagy hangsúlyt fektetnek a prémium termékek elkészítésére. Mindkettő családi vállalkozás büszkélkedhet jelentős hazai és nemzetközi versenyek nagydíjaival, arany és ezüst minősítéseivel.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/09._Schiszler_p%C3%A1linka.jpg/220px-09._Schiszler_p%C3%A1linka.jpg)
A Schiszler- Pálinkafőzde lelke a kétszakaszos Ulrich Kothe berendezés, amiben kisüsti és egyszakaszos pálinkák is készülhetnek. A Schiszler-Pálinka bekerült a Nemzeti Pálinkakiválósági Programba is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/02._Szekeres_p%C3%A1linka.jpg/220px-02._Szekeres_p%C3%A1linka.jpg)
Az 1992 óta működő Szekeres Pálinka készítői szerint igazán minőségi pálinka csak hagyományos kisüsti párlással lehetséges, mivel az ilyen módon készített pálinkák íze sokkal tovább tart.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Nevezetes soltvadkertiek[szerkesztés]
- A Frittmann testvérek, a régió kiemelkedő borászai
- Benyik György római katolikus pap
- Font Sándor politikus
- Szávay Ágnes teniszező
- Szávay István politikus
- Székely Imre, Schvarcz fogorvos.
- Haraszti Sándor tanár, lelkész, orvos, diplomata
- Szarka Adrienn kézilabdázó
- Tasnádi Ádám üzletember, vállalkozó
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Soltvadkert Helységnévtár
- ↑ Soltvadkert Helységnévtár
- ↑ Szüreti Fesztivál - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ Gasztro Nap - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ Sörfesztivál - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ a b c Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
További információk[szerkesztés]
- Soltvadkert önkormányzatának honlapja
- Vadkertinfo Soltvadkerti online hírportál
- Soltvadkert.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Soltvadkert információs oldal
- Schwarcz Gyöngyi: Mit ér a siker, ha soltvadkerti? – In: Szociológiai Szemle, 2003/1. 118–136. o.
- Nagy-Pál István: Soltvadkert 1376-1976 monográfia
- https://www.bacskiskun.hu/